Az ír AML-jog főtörvény-sorozata (2010, 2018, 2021) — a Central Bank of Ireland felügyeletével és az FIU-Ireland (An Garda Síochána keretében) bejelentési csatornájával.
Az ír AML-jog fő törvénye a Criminal Justice (Money Laundering and Terrorist Financing) Act 2010, amelyet a 2018-as Amendment Act (AMLD 4 átültetése) és a 2021-es Amendment Act (AMLD 5 átültetése) módosított jelentősen. Írország a globális pénzügyi szektor (különösen az IFSC — International Financial Services Centre) szempontjából fontos joghatóság, ami szigorú gyakorlatot indokol.
A kötelezettek köre a tipikus EU-felépítést követi — bankok, fizetési szolgáltatók, biztosítók, befektetési alapok, kriptoeszköz-szolgáltatók (VASP — Virtual Asset Service Providers, a 2021-es Amendment óta), professzionális szolgáltatók (solicitor, accountant) és magasértékű árukereskedők.
Az IFSC (Dublin) jelentős globális vagyonkezelési és alapkezelési központ. A 2021-es Amendment Act első európai megvalósítások közé tartozik abban, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókat (Virtual Asset Service Providers, VASP) közvetlenül a Central Bank of Ireland regisztrációs követelményéhez kötötte, a FATF Recommendation 15 előírásait teljes körűen implementálva.
A Central Register of Beneficial Ownership (RBO) 2019 óta működik — minden ír társasági struktúrára kiterjedő UBO-regiszter. A 2022-es CJEU C-37/20 ítélet után a publikus hozzáférést Írországban is korlátozni kellett — "legitimate interest" igazolás szükséges.
A Silbad-platform az ír banki, fizetési és — különösen — VASP-szektor AML-munkáját támogatja. A Bucephalus tipológia-rétege a Central Bank of Ireland elvárásaihoz kalibrálható, beleértve az IFSC-specifikus alapkezelési és vagyonkezelési kockázatokat.
