DE GwG (Geldwäschegesetz)

Mit jelent

A GwG (Geldwäschegesetz, 2017) a német pénzmosás-elleni jog fő végrehajtási törvénye, amely az EU AMLD 4 átültetését biztosította, az AMLD 5 módosításai 2020-tól kerültek be. A 2024-es német "Sanktionsdurchsetzungsgesetz II" jelentősen kibővítette az átláthatósági követelményeket, különösen a tényleges-tulajdonos átfogó verifikációja és a "luxus-eszközök" (luxus-ingatlan, jacht, műkincs) követése terén.

Kötelezettek köre

• hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók (KWG-szabályozott);
• fizetési és e-pénz-szolgáltatók (ZAG-szabályozott);
• biztosítók életbiztosítási üzletággal;
• vagyonkezelők, befektetési alapkezelők;
• kriptoeszköz-szolgáltatók (BaFin-engedéllyel, "Kryptoverwahrgeschäft");
• ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, adótanácsadók;
• ingatlanügynökök (a 2017-es módosítás óta részben kiterjesztett kötelezettséggel);
• kaszinók és online szerencsejáték-szervezők;
• nagyértékű árukereskedők (10 000 EUR készpénz felett);
• műkincs-kereskedők (az AMLD 5 átültetésével).

Felépítés

• BaFin (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht): a pénzügyi szektor AML/CFT-felügyeleti hatósága.
• Tartományi (Land) felügyeletek: a nem-pénzügyi szektor (pl. ingatlanügynök, árukereskedő) AML-felügyeletét tartományi hatóságok látják el.
• FIU (Zentralstelle für Finanztransaktionsuntersuchungen): a Bundeskriminalamt és a vámrendszer együttes részeként a Generalzolldirektion alatt működő német FIU. A goAML formátumot használja.

Főbb elvárások

• kockázatértékelés és belső szabályzat (Risikomanagement);
• ügyfél-átvilágítás (Sorgfaltspflichten) — egyszerűsített / normál / fokozott;
• tényleges tulajdonos azonosítása + Transparenzregister-illesztés;
• folyamatos monitoring;
• STR-bejelentés a FIU-nak (tipping-off tilalom);
• belső compliance officer és AML-funkció.

Transparenzregister

Németország 2017 óta vezeti a központi tényleges-tulajdonos regisztert (Transparenzregister). A 2021-es módosítás óta minden társasági struktúrára kiterjedő ("vollumfänglich") nyilvántartási kötelezettség van. A 2022-es CJEU C-37/20 ítélet után a publikus hozzáférést Németországban is korlátozni kellett — ma "berechtigtes Interesse" (jogos érdek) szükséges a betekintéshez.